Sokat tudtátok és láttátok, hogy indultam a Rouge Magazine nyereményjátékán, ami a youtube csatornáján került 
megrendezésre. Három csomag volt, három nyertesnek. Én szívem szerint az essence palettás csomagot szerettem volna, de a sors úgy hozta, hogy a nude árnyalatú csomagot nyertem. (Paletta, barna szemceruza, rúzs, körömlakk és egy maszkot szemre (4db van benne). Akik ismernek tudják, hogy nálam a fekete és a piros dolgot részesülnek előnyben, már csak ezért is furcsa, hogy most teljesen más termékek vannak előttem. Életemben nem használtam még nude árnyalatú dolgot. Na, de akkor térjünk is rá a termékekre. Paletta: Tegnap este kipróbáltam a 2 szürke árnyalatot, majd elmentem a cicamenhelyre. Amikor hazaértem a sötétszürke egybemosódott a világossal, de a tartósságával nincs probléma. Pigmentált, könnyű vele dolgozni és szép színek vannak benne. Ezt a márkát még sosem próbáltam előtte, de teljesen meg vagyok elégedve.(Lovely Cosmetics Nude Make Up Kit szemhéjpúder paletta) Szemceruza: Soha életemben nem 
volt még barna színű szemceruzám. Tegnap este persze kipróbáltam és annak ellenére, hogy mennyire előítéletes voltam vele, jól állt. Nem értem eddig miért nem volt, pedig szinte már az összes kapható színből van egy. Tartós volt, nem kopott le. Teljes mértékben elégedett vagyok vele, máskor is fogom még használni.(essence hungary Kajal szemceruza (08 Teddy) Rúzs: A rúzsokhoz én mindig úgy álltam, hogy vagy rózsaszínes árnyalat, esetleg vörös vagy semmi. Sok ismerősömön láttam már nude árnyalatú rúzst, de az én fantáziámat nem mozgatta meg. Valószínűleg sosem vettem volna, de a nyereménynek köszönhetően ezt is kipróbálhattam. Az illata fantasztikus, már akkor a kedvencem lett! A színe kézfejre felvéve nagyon tetszett, de amikor magamon kipróbáltam, eléggé szokatlan volt. Nővérem szerint Freddy Krueger mellé elmehettem volna gyilkolni, mert úgy néztem ki, mint egy elmebeteg. (Köszi!!) Szokatlan nekem, még sosem hordtam de szerintem egy idő múlva már illeni fog hozzám, csak meg kell találnom mellé a tökéletes sminket. Akkor is a kedvencem marad, maximum mindenki elmebetegnek fog nézni az utcán, nem gond! (Rimmel London Magyarország Lasting Finish Nude Foundation rúzs (40) Körömlakk: Ezt a márkát évek óta, előszeretettel használom. Jelenleg piros és lila árnyalatban van, a többi sajnos elfogyott és nem pótoltam. A színe meglepően jól áll, ezek után biztosan veszek belőle még, mert 
a fekete és lila utáni harmadik számú kedvencem lett. (CATRICE Hungary Ultimate körömlakk (61 Greige! The New Beige) Szemmaszk: Őt sajnos még nem próbáltam ki, tegnap este már túl lusta voltam. Egy ránctalanító maszkról van szó, amire ennyi idősen szerencsére még nincs szükségem, de a szememet eléggé megviseli a tél, ezért biztosan kifogom próbálni, hiszen nem csak kifejezetten a ráncra való, kipihentebb, ragyogóbb kinézetet ígér. (Rival de Loop szemmaszk)
Pluszban kaptam még egy zselés szaloncukrot, ami az egyik kedvencem. Természetesen azzal kezdtem a tesztelést, finom volt. Köszönöm szépen Esztinek a sok nyereményt! Biztos vagyok benne, hogy ezek után is követni fogom az oldalát. Nektek pedig itt van pár link.
https://www.facebook.com/RougeMagazineOfficial/
lenne, akkor sem tudnám őket otthagyni. Ma is csak egy órát akartam, de majdnem kettő lett belőle. Mindig cicázással telik az idő és szinte mindig épp etetésre érek oda. Ma kivételesen egy nő is volt ott, aki barátkozott a cicával, akit majd jövőhéten visz el. Mániája lett, hogy fekete vagy fehér cicát akar, de piciből csak egy fehér volt, kb 4 hónapos. De a cica nem így gondolta, nem akart vele kommunikálni. Inkább aludt és a simogatásnak sem örült annyira, viszont Sütemény odáig volt a nőért. Bújt hozzá, dorombolt és követte mindenhová, még mondtam is a nőnek, hogy vigye el akkor őt, de nem akarja, mert ő tricolor. Én biztos olyan cicát vinnék, akivel összhangom is van, de ember válogatja. Szóval vittem a cicáknak egy kis levesben főtt húsit a néni pedig ki volt akadva, mert már majdnem balhéztak érte, amikor ő főzi, akkor nem kell nekik. A menhely egyébként egy nagyon barátságos hely, minden cica jól érzi magát és még szabadon is tudnak járkálni, nincsenek bezárva. Ha csak cicázni szeretne menni az ember, azt is szívesen veszik, cserébe pedig 1-2 konzerv igazán belefér. Sok cuki cica van, úgyhogy ha szeretnétek nagyon ajánlom azt a helyet. 
hátha valaki tudna egyet adni, vagy csak kölcsön mert már nagyon a hónap vége volt, de persze senki sem, mert miért is lenne szerencsém. Egy valaki lett volna, de ő meg visszamondta (velem mindig ez történik) de akkor jött a felmentősereg. Nálam, mint máshol is az ígértekkel már a nemlétező padlás is megtelt, sőt már le is szakadt, de megígérte nekem egy srác, hogyha kap fizut, akkor vesz nekem egyet. Nem hittem el neki, nagyon nem, de mivel külföldön él adtam neki egy enyhe esélyt, hátha ezt az ígéretet már nem kell a padlásra tennem. Meglepetésemre betartotta és választhattam egy boxot, de mivel nem érte el a dolog a minimális vásárlási összeget, ezért még kellett valamit választani, ezért egy szép tálkészletet és egy alátétet választottam. Tényleg a szerelmem lett mind a három termék. A box egy nagyon aranyos zebra csíkos mintájú és külön meglepetés, hogy az egyik 
felnyitható részben van egy kivehető, picike etető tál. A másik részben pedig belehet nyúlni a cicához, hogy út közben megnyugtathassuk. Az oldalain pedig látható az aranyos cicaminta. Lehet rá akár lakatot is tenni vagy pántot a könnyebb szállítás érdekében. A másik termék ez a gyönyörű alátét. A minta valami eszméletlenül aranyos, amikor megláttam egyből a legnagyobb szerelmem lett. Könnyű tisztítani és a macska garantáltan nem fogja mellé szórni a kaját. A harmadik dolog pedig ez a csodálatos tálkakészlet. Aranyos halacska minta van rajta, a felülete pedig ennek is könnyen tisztítható. Az alja csúszásgátló anyaggal van ellátva, így nem fogja reggelre áttolni a lakás másik végébe! A szállítást végig nyomon lehetett követni. Igaz, mindig később frissültek az események, de ennek ellenére nem kellett aggódnom, hogy nem leszek épp otthon. Dpd futár hozta ki, aminél csak azt furcsálltam, hogy nem kellett aláírnom semmit. 
Persze ez jó dolog is, mert én nagyon utálok aláírni de mi van, ha épp nem is az vagyok, akinek oda kellene adni és ellopom vagy valami? Legalább a nevem megkérdezhette volna de még annyit sem. Oda adta, aztán viszlát. A doboz ki volt párnázva, így megúszta az utat. A box összerakásához rajzos segítség volt, így még én, a legszerencsétlenebb összeszerelő is elboldogult vele. Teljes mértékben meg vagyok elégedve az oldallal és a szállítással is, gyönyörű termékeket kaptam és bátran ajánlom mindenkinek, aki szeretne biztonságosan vásárolni.
mert az ivászat számomra nem egy izgalmas elfoglaltság. Zajlott az esemény, a barátaim sem mentek el (szerencsére) és jöttek a csoportba a képek és a videók. Hát igen, az első videón már az volt, hogy a nők táncolnak az asztal tetején a kiéhezett kanok meg ott ültek és csorog a nyáluk. Szinte az egész buli erről szólt és a végén megkoronázták a dolgokat... "Sajnálhatja, aki nem volt itt!". Hát igen, én roppantul sajnálom, mert nem csesztem el az életemből fél napot egy ekkora baromságra. Egy az, hogy engem nem így neveltek, kettő pedig, hogy én nem érzem jól magam ilyen közegben. Mi értelme lett volna, hogy 5 perc után elhányjam magam és elhúzzak haza? Most biztos azt gondoljátok, hogy tinikről van szó, de nagyon nem, a legtöbb még nálam is idősebb. Lehet én vagyok a társadalom egyik elcseszett tagja, de engem ezek a dolgok nem izgatnak. Minek rázzam magam egy szinte idegen embernek, aki otthon nem kapja meg, amit kellene és csak így tudja kiélni magát? Számomra sokkal értékesebb egy jó koncert, mozi, séta, kajálás (bármi) ami nem ilyen dolgokról szól. Nálam a buli sosem ott kezdődik, hogy leiszom magam, aztán hagyom magam haza cipeltetni egy idegennel, hogy másnap reggel azt sem tudjam hol voltam, mi történt és ki ez a pöcs itt mellettem. Azért tart itt a mai társadalom, mert már a csapból is a szex folyik és arra nevelik az embert, hogy csak ez számít meg a pénz és kész. A csoport indulásakor még voltak jó sztorik, mindenki leírta a vele megtörtént vicces sztorikat, később megjelentek a szex sztorik, amikkel kezdetben nem is volt gond, de mára már ott tartunk, hogy versenyek vannak. Eddig ajak, szem, has, láb verseny volt, most meg már pl, dekoltázs. Legközelebb már jönni fog a fasz verseny is és a tagok bátran neveznek majd, eme csodálatos versenyre. Volt, aki említést tett, hogy ez a buli fos, mert csak seggrázás volt (és srác volt az illető, wáó), de ő meg el lett küldve melegebb éghajlatra, mert ha nem tetszik mit nézi. Hát ha a pofájába van tolva az embernek a sok szemét, akkor akaratlanul is rá néz. Mi a teendő? Legyen mindenki antiszoc, de akkor meg az lesz a baj és nem értik mi a bajod a világgal. 
és szaglászott. Egy hatalmas, puha mancs felkapta. Teste összerezzent, ám ekkor meglátta a lányt. Nagy barnás zöld szemén egyből megakadt tekintete. Megnézte, mosolygott, majd visszazárta a dobozt. Már megint ez a furcsa himbálózás, nagyon félt, és a testvérkéi sincsenek vele. Nem sokat utazott, hamar újra megnyugtató felületen lehetett. Abban már biztos volt, hogy nem szeret repülni. Kinyílt a doboz és egy másik szempár is megpillantotta, de nem ez volt a gond. Az a csaholó lény, borzasztóan büdös volt. Lehet egy szörny, de nagyon nem akarta, hogy megkóstolja. Ide dugott valami nedves, puha, taknyos valamit, hát felállt a szőr a hátán, az biztos. Túl sok lény volt ez egyszerre és már nagyon fáradt volt. Amint ezt megállapította egyből korgott a pocija. Körbe szimatolt, de nem érzett semmi finomat. Ekkor a puha kéz kikapta a biztonságod dobozból és a konyhapultra tette. Mennyi érdekes dolog volt ott, el sem hinnétek. Az első lény, nevezzük elsőnek letett elé egy üres tálat. Nem tudom, mégis mit képzelt magáról? Egy üres tálból nem lehet enni, az a minimum, hogy tele van mindenféle földi jóval. De azért nem volt rossz ez az első, tett apróra vágott szalámit a tálba. A cica persze egyből befalta. Kapott mellé inni is, így már teljes volt az ellátás. Már csak egy kényelmes fekhely kell, masszás, gyógyfürdő, mindenféle finomság. Azért remélem rájöttetek, hogy macskáról van szó, egy csodálatos tricolor színű cicáról. Amint ez tisztázódott az első kitalálta, hogy legyen neki egy neve. Ott álltak a konyhában, cica az asztalon az első és a második pedig mellette.
Ugrált, s futkosott, valahogy muszáj volt levezetnie a felesleges energiát. Persze ezen kívül is rengeteg szórakoztató elfoglaltsága volt, de a legkedvencebb mégis a tengerimalacok bámulása és a játék volt. Az már más kérdés, hogy a malacok mennyire díjazták az egyedi szórakozását, de őt felettébb nem érdekelte. Nem vesztegette az idejét felesleges dolgokra, csak élt és próbált szabad maradni, mindenféle felesleges elköteleződés nélkül. Szerette az éjszakát, mert csendes és nyugodt volt, de az aktív nappalokat sem vetette meg. Természetesen szeretett enni is, de három testvérrel kicsit nehezebb volt az osztozkodás. Élvezte az életét, amíg egyszer egy dobozba tették a testvérkéivel együtt. Kezdetben nyugodt volt, de a furcsa himbálózás eléggé elbizonytalanította. Nem tudta hová tart és mi lesz vele, de próbált erős maradni, ahogy illik. Hirtelen megszűnt a mozgás, de a nyugodt csendet felváltotta a zaj. Fülelt, próbálta kideríteni mi lehet ez a zűrzavar, majd rájött, ez bizony a város zaja. Talán este lehetett, nem tudom pontosan, de a pici tappancsai majd megfagytak. Összebújtak testvérkéivel, így már sokkal kellemesebb volt. Pár órával az egyik testvére megunta a várakozást, kíváncsi volt, ezért szabadulós játékba kezdett. Nem volt nehéz dolga, a doboz nem volt lezárva. Hirtelen megcsapta őket a hűvös, városias szagú szellő. A két testvér kimászott a dobozból, de ő ott maradt. Nem akart elszaladni a tökéletes, boldog élet megnyugtató gondolatától, ezért csak pár apró lesést engedett meg magának, majd határozottan visszabújt a dobozba. Órák teltek el, már a testvérei nyugtató hangját sem hallotta, de mégis volt valami más, egy különleges illat. Előtte még sosem érzett ilyet, nem tudta mi lehet ez, de az illat egyre erősödött. Halk csaholást vélt felfedezni, ettől nagyon megijedt. Bepréselte magát az egyik kis sarokba, de a levegőt csak kapkodva tudta venni. A hang és az illat egyre közelebb ért, mire meghallott egy lágy, ámbár erőteljesen utasító hangot.
Még csak kóstolgattam a dolgokat, amikor belém kötött két osztálytársam, hogy na, milyen zenéket hallgatok, miért azt hallgatom, és inkább ne hallgassam, mert én nem is vagyok igazi rocker. Úgyhogy ezután a dolog után egy jó darabig egyáltalán nem is akartam ruházattal vagy egyéb dolgokkal kitűnni.
ismerek. Évnyitón természetesen nem öltöztem a saját stílusomban, de volt egy srác, aki igen, és láttam rajta, hogy nagyon jó zenéket szeret, vagyis olyanokat, mint én és még az osztálytársam is lett, hurrá. Másnap még csak lazán öltöztem fel, csak az ékszereimmel tűntem ki, de a srác nem jött és nem értettem miért?! Aztán nap végén kiderült… Szegény srác már első nap leveleket kapott az osztály többi részétől, hogy köcsög rocker buzi, és ha még egyszer meglátják az osztályban, akkor szét fogják verni, takarodjon innen és társai. Mondom mi vaaaaan??? Egy világ dőlt össze bennem, az biztos és hová kerültem? Ettől a naptól fogva semmi olyan ékszer és semmi olyan ruha, amiből akárcsak sejtették is volna, hogy milyen is vagyok én. Persze maradtam a sötét dolgaimnál, de zenekaros pólót soha, semmilyen körülmények között sem! Persze, most mondhatjátok, mekkora gyáva féreg vagyok, de nyugalomra vágytam és elakartam végezni a sulit. Itt is voltak barátaim, akik tudták mit szeretek, de nem firtatták a zenéimet és én sem az övéiket. Békében éltem a sok gyűlölködő patkánnyal együtt, amikor nagyon rám jött, hogy ki is vagyok én, akkor a ruháim alá rejtettem a szimbólumos nyakláncom, karkötőm, akármim. Nem tudta senki sem, hogy merre járok bulizni (koncertre, természetesen) amikor pedig bárki is szóvá tette, hogy én mekkora nyomorék vagyok, amiért nem voltam ott akármelyik tuctuc szaron, akkor hagytam, hogy lúzernek könyveljenek el. Nem érdekeltek igazából, a lázadásom meg volt, mert amikor nem akartam látni a pofájukat, akkor a nem rocker osztálytársaimmal lógtunk valahol suli helyett. Velük is el lehetett lenni, egyáltalán nem zavarta egyikünket sem, hogy más az ízlésünk, de valamiért velük sem tudtam életre szóló barátságot kötni, senkivel sem. Bejelölgettek az osztálytársak is közben és még 
ott voltak a régről maradtak, aminek az volt az eredménye, hogy egyetlen zenei link, kép rólam vagy bármiről, esetleg poszt sem volt a profilomon. Amikor vége lett a sulinak elmaradtak a szülinapos jókívánságaim is, én írtam nekik, ők soha. Nem éreztem magam teljesnek, úgyhogy töröltem a profilom és létrejött egy új, ami teljesen én lehettem. Felkerültek a képeim, gondolataim, zenéim és senki sem csesztetett, ha pedig néha előfordult, akkor az illető repült. A múltamből egyetlen ember sem maradt, ha meglátnak az utcán még a fejüket is elfordítják, nehogy köszönni kelljen egy ilyen stílusú embernek. Most pedig visszatérek a félbehagyott gondolathoz: Szinte mindenki egyetemre ment, férje van vagy talán még gyereke is én pedig egyből dolgozni mentem, nincs kapcsolatom, gyerekem sem. Nincs menő karrierem, csak dolgozom, ahol persze szintén nem vehetem fel annyira a cuccaim, mert „elijeszteném a vásárlókat”, de elégedett vagyok az életemmel és szerintem csak ez számít.
Ezer éve nem volt már új bejegyzés, ami részben az időhiány miatt volt, részben pedig egy családtagom betegsége miatt. Na de nem is húzom tovább az időt, beszéljünk a cicáról. Vasárnap találtuk egy forgalmas úton elbújva. A Luna holdat jelent, egy különleges nevet szerettem volna neki, így hát ez lett. Ő az első macskám, úgyhogy összegyűjtöttem a felfedezéseimet.